“… az Úr vágyik ránk, keres minket, meghív minket, és nem elégszik meg azzal, hogy teljesítsük kötelességeinket és megtartsuk törvényeit, hanem igazi életközösségre akar lépni velünk, párbeszédből, bizalomból, megbocsátásból álló kapcsolatot akar létesíteni velünk. … Megkérdezhetjük magunktól, hogy legalább egyszer a nap folyamán megvalljuk-e az Úrnak iránta érzett szeretetünket, emlékeztetjük-e magunkat arra, hogy a sok beszéd közepette elmondjuk neki mindennap: „Szeretlek, Uram! Te vagy az életem!” Mert ha elpárolog a szeretet, akkor a keresztény élet meddővé válik, lélek nélküli testté, teljesíthetetlen erkölccsé, megokolás nélküli alapelvek és törvények együttesévé. Ezzel szemben az élet Istene életünkkel adott választ vár, a szeretet Ura szeretetből fakadó választ vár.” >>Tovább
Ferenc pápa: Isten nem kötelességteljesítésre, hanem életközösségre hív minket!
