Építészeti, művészettörténeti értékek

 

      A TEMPLOM ÉPÜLETE

toronyVonattal Budapestről Vác felé közelítvén, már messziről feltűnik a templom tornya, mely a maga csaknem 50 méter magas impozáns méretével a hajó déli oldalán magasodik. Harang alakú süvege egy későbbi átalakítás során nyerte el mai formáját. A harangház ablakait kőbábos erkéllyel látták el. A toronyban egy 250 kg-os, 1938-ban Szlezák László műhelyében készült harang van, melyet Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek. További harangjait a két világháborúban elrekvirálták.

A templomhoz érkezvén, a bejárat előtt bal oldalt egy feszületet láthatunk, mely hajdanán a templom előtti tér (Géza király tér) közepén állott annak emlékére, hogy Blahó Piusz és Dull Ferenc ferences atyák az 1740-es pestisben hősiesen gondozták a betegeket, és ennek lettek áldozatai. A bejárattól jobbra pedig 1564-ben, a Csobor család fogadalmából fából készített sasvári Piéta másolata áll, mely az 1800-as évek elején készült.

Templomunk barokk főhomlokzatát középen két-két, a széleken egy-egy pilaszter három részre osztja. Középen, a háromkaréjos lezárású kapunyílását a lábazat fölött volutákból induló dór pilaszterek fogják közre, amelyek erősen kiugó párkányán egy-egy váza áll. A kapunyílás feletti íves orommezőt növényi ornamentikával övezett ferences jelvény díszíti. A barokk stílusnak megfelelően nagy gondot fordítottak arra, hogy a fény kellő mértékben tudja elárasztani a templomot, s ezt a nagy belmagasság által lehetővé tett kettős ablaksor alkalmazásával érték el. A bejárat felett, a templom középtengelyében egy nagy, kosáríves ablak ereszti át a kelet felől érkező napsugarakat.

Geza_kiralyA homlokzat szobordíszei félköríves, kagylódíszes kialakítású szoborfülkékben helyezkednek el. A két oldalsó szoborfülkékben balról Assisi Szent Ferenc, jobbról Páduai Szent Antal, míg az oromzatiban Szűz Mária alakja látható. A templom timpanonjának tetején kettőskereszt magasodik. Az épületegyüttes déli oldalán áll a kolostor, a Duna felőli várfalon pedig Géza fejedelem alakja (balra) látható.

 

homlokzatA templom főhomlokzata

A templomba belépve azonnal szemünk elé tárul a monumentális hatású templomtér, melynek háromhajós, fiókos dongaboltozattal fedett belterét jón fejezetű pilasztereken nyugvó, kettős hevederek osztják boltszakaszokra. Az oldalhajók fölött mindkét oldalon árkádos karzat került kialakításra. A templombelső kialakítása a tekintetünket a főoltár építménye felé irányítja, mely kialakításával vizuálisan is megjeleníti a hívek előtt a szentmise teológiájának azt a tételét, miszerint a földi liturgia az örökkévalóságban szüntelenül folyó mennyei liturgiába kapcsolódik be, és azon az angyalok, valamint a megdicsőült egyház, azaz a szentek egész serege láthatatlan módon jelen van. A mellékkápolnák oltárai a templomtér összhatásában nem játszanak szerepet, inkább a magánáhítatnak, a vallásos társaságok szertartásainak és a szerzetesi magánmiséknek szolgálnak helyszínül. Kivételt csupán a diadalívhez állított két mellékoltár képez, melyek a Megváltás misztériumához kapcsolódó témájukkal, mintegy bevezetnek minket a miseáldozat színterébe.


A FŐOLTÁR

A templom legmegragadóbb eleme, a magyar művészettörténetben is kiemelkedő hellyel bíró főoltár, melyet 14 kép, 12 szobor és 12 puttó díszít. Az oltár „programját”, vagyis, hogy kik szerepeljenek az oltáron, minden bizonnyal az adományozó határozta meg. Erre nincs megbízható adat, de az oltár egyes elemei szinte kétségtelenné teszik ezt az „alapos gyanút”.

A háromszintes, teljesen fából készült oltárépítmény a szentély teljes hátsó falát elfoglalja. Képeinek és szobrainak elhelyezése még a középkori és a reneszánsz oltárok hagyományaiban gyökerező kora barokk, XVII. századi oltárok kialakítását tükrözi: erőteljesen lehatárolt, három vízszintes szintre oszlik, a rajta elhelyezett különálló olajfestmények nincsenek egymással szerves kapcsolatban, vizuálisan sem kommunikálnak egymással; összetartozásuk inkább ikonográfiai természetű. Az oltáron látható 24 szent azonosítását illetően a szakirodalmi vélemények eltérnek.

A főoltár ábrázolásai:

_fooltar 1

Habár a templomot a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel, a főoltárkép az adományozó védőszentjének, Szent István protovértanúnak megkövezését ábrázolja, melyet a festő remekül komponált sokalakos, mozgalmas jeleneten keresztül mutat be. István azon hét jeruzsálemi görög diakónus egyike, akiket az apostolok segítőinek választottak. Bölcsessége kiemelkedő volt. Életének végére teljes mértékben diakónussá vált: egész életét a szolgálatra tette fel. Kr. u. 36-40 körül a főtanács elé hurcolták, bevádolták ugyanis, hogy a szent hely és törvény ellen beszél, s káromló szavakkal illeti Mózest és Istent. István védőbeszédében nyíltan kiállt hitéért, bölcsességével, a Lélek erejével a vádlói nem tudtak mit kezdeni, ezért dühöngve a városból kihurcolták és megkövezték.

A festmény azt a pillanatot mutatja be nekünk, amikor a feldühödött zsidók már megragadják a köveket, hogy Istvánt halálra kövezzék: a szentet a kép középpontjában már fél térdre esve látjuk, fehér albában és vörös dalmatikában. Az égből egy angyal hozza neki vértanúságának jutalmát jelképező pálmaágat, valamint a nevét jelentő koszorút. István fölött, az égben három kerubfej is megjelenik, a magasban pedig a már megnyíló ég által elénk táruló isteni dicsőség fénye aranylik. A mártír égre emelt tekintete és elragadtatott arckifejezése azonban az elbeszélés egy korábbi pillanatát is megidézi számunkra, amikor a főpap előtt elmondott monumentális védőbeszéde végén mennyei látomásban részesül: “Ő azonban a Szentlélekkel eltelve fölnézett az égre és látta az Isten dicsőségét és Jézust az Isten jobbján. Felkiáltott: „Látom, hogy nyitva az ég, és az Emberfia ott áll az Isten jobbján.” (ApCsel 7,55-56)

Az oltárkép két oldalán Assisi Szent Ferenc és Szent Antal (egyesek szerint Szent Bonaventurát, mások szerint Szent Pascalt ábrázolja a szobor, de a rekvizitum alapján – könyv – Szent Antal a valószínűbb. Bonaventurának ugyanebben az időben készült Szent Ferenc oltáron van szobra, a szokásos bíborosi öltözetben), a széleken külön szoborfülkében Szent Sebestyén és Szent Rókus szobra látható. Az „István megkövezése” kép fölött Szent József, mellette két oldalt „cartouche”-ban Szent Katalin és Szent Borbála képe látható, az oltár tengelyében a „Szent István és Szent Imre herceg” képe van, fölötte két „cartouche”-ban Nepumoki Szent János és Szent Rozália, melyek fölött a „Mennybe felvett Mária” kép látható. Az oltárt a Szentháromság kompozíció zárja a földgömböt tartó Atya, a keresztet tartó Fiú szobrával és a felhőből előtűnő galamb, a Szentlélek-ábrázolással.

Az oltár jobb oldalán Szent Rókus szobra felett Szent Lucia esetleg Szt. Orsolya?? (rekvizitum hiányában vitatott, hogy kit ábrázol), Xavéri Szent Ferenc jezsuita szobra, „cartouche”-okban Szent Apollonia, Szent III. Lipót Ausztria védőszentje, Szt. Koszta Szaniszló jezsuita képei láthatók. Az oltár bal oldalán Szent Sebestyén felett Szt. Erzsébet a koldussal, Loyolai Szent Ignác jezsuita szobrai a „cartouche”-okban Szent Cecília, Szent László király és Szent Gonzaga Alajos jezsuita képeit látjuk.

A főoltár faragott, festett emléke a kor emberét foglalkoztató gondoknak és hitbéli kérdéseknek. A szobrok és képek hitvallókat, térítőket, betegségek ellen segítségül hívható szenteket ábrázolnak. A reformáció-ellenreformáció korának fő kérdései közötti eligazodásban példát adó hitvallók, térítők, mint Szent Sebestyén, Szent Cecília – aki közvetlenül a halála előtt is térített, Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Koszta Szaniszló az oltáriszentség tisztelője, Szent Katalin a teológia doktora. A háború és a szegénység miatt, betegségektől és járványoktól sújtott lakosoknak reményt adó segítő szentek, mint Szent Rókus vagy Szent Rozália.

A figyelmes olvasónak bizonyára feltűnt, hogy egy ferences templom főoltárán jezsuita szenteket ábrázoltak az egykoriak. Nos, Szent István protovértanú képe mellett a jezsuiták ábrázolása is arra utal, hogy a „program” meghatározója Koháry István lehetett, őt ugyanis jezsuiták tanították.


A MELLÉKOLTÁROK

Templomunknak kilenc mellékoltára van, ezek elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja be:

_alaprajz 1

A Betlehemi oltárt Paulesits József állította 1728-ban. Eredetileg Nepomuki Szent János oltár volt, nem tudjuk, hogy a névadó kép vagy szobor formában volt jelen az oltáron. Azt sem tudjuk, hogy mikor és miért kapta a mai formáját, noha a betlehem-állítás nem idegen a ferences lelkiségtől. Szobrai: balra Szent János evangélista, jobbra Alamizsnás Szent János (Szent Miklóssal is azonosítják nyilván a karácsonyi ünnepkör miatt. Mindkét szent a keleti egyház képviselője, közös szent, de ábrázolt öltözetük, a karing és az érseki pallium a barokk kori nyugati egyház viselete, ezért is nehéz az azonosítás), fent két angyal között Jézus, mint a világ Bírája. A kép Szent Mihály arkangyalt ábrázolja.

Fájdalmas Szűz Anya oltárát Szabó György váci lakos ajándékozta 1728-ban. Az oltár fő szobra „Fájdalmas Anya a keresztről levett Jézussal” balról Szent Ilona, jobbról Szent Zsuzsanna vértanú szobra, fent Veronika szobra és az Atya képe látható.

Assisi Szent Ferenc oltárát a kordatársulat, mások szerint a német ajkú harmadrendiek állították. Az oltárkép a porcinkulai teljes búcsút ábrázolja. Szobrai: balról Szent Bonaventura, jobbról Sienai Szent Bernardin, fent Szent Erzsébet és Assisi Szent Klára. Az oltár tetején Alexandriai Szent Katalin képe látható.

Páduai Szent Antal oltárát Mágócsi Mihály rádi főúr állítatta 1728-ban. Az oltárképen Szent Antal a „világ szentje” a kis Jézussal látható. Szobrok: balról Kapisztrán Szent János, jobbról Marchiai Szent Jakab a Hunyadiak segítői, fent Szent Ágnes és Szent Júlia, (e két szent szobra attribútumaik hiányában nem azonosíthatók megbízhatóan, itt Anzelm atya meghatározására hagyatkoztunk) legfelül Szent Mihály arkangyal. A felső kép Szent Annát ábrázolja.

Keresztelő Szent János oltárát 1761-ben Arbay(Arvai) János nagyprépost adományozta. Az oltárképen Keresztelő Szent János Jézus fejére vizet önt. Felette Szűz Máriát ábrázoló képet láthatunk. Szobrok: Lachegyi Máté megállapítása szerint Szent Anna, Szent József a kis Jézussal a jobb oldalon, Szent András apostol és Bűnbánó Magdolna alakjait láthatjuk. Más megállapítás szerint balról Anna próféta asszony, Zakariás a fiával, Jánossal, jobbról Malakiás próféta és Kortonai Szent Margit ferences bűnbánó alakja áll. Az oltárkép alatt tört ívű fülkében Nepomuki Szent János szobra látható.

A Szent Erzsébet oltárt 1761-ben emelték a magyar ajkú harmadrendiek. Az oltárképen Szent Erzsébet alamizsnát oszt. Szobrok: balról Szent Klára, Szent IX. Lajos, jobbról Szent Ferdinánd és Szent Ágnes. Legfelül az alvó Szent Ferencet látjuk, amint oldalából a harmadrendi szentek és bűnvallók családfája nő ki.

Az Immaculata oltárt 1770-ben állította Herkl János váci polgár, 1859-es felújítási költségeit a rózsafüzér társulat állta. Eredetileg a szentély a hajóból nézve jobb oldali falánál állt. A kígyót eltaposó Napbaöltözött Asszony szobra mellett szülei Joachim és Anna szobrai láthatók.

A Szent Kereszt oltár építménye eredetileg Szent Anna oltár volt. A Szent Kereszt oltár valamikor a sekrestyében (régen a mostani helyénél egy osztással előbb álló főoltár mögött) volt. Ez volt az egyetlen oltár a templomban, amit a ferencesek maguk állítottak, illetve állt egy Szent Kereszt oltár a bal oldali oldalhajóban is, a Szent Erzsébet oltárnál a szentély felé nézve, a már felszámolt Lorettói kápolna lezárásaként. Mikor a kápolnát elhasználódás (szú) miatt szét kellett szedni és a főoltár is a mai helyére került, a templom Szent Kereszt oltár nélkül maradt. Ekkor alakították ki a Szent Anna oltár építményének felhasználásával a Mai Szent Kereszt oltárt. Az oltárkép a bal oldalhajó falára került, idén (2017) restaurálják. A korpuszos kereszt alatt Bűnbánó Magdolnát, két oldalt Szent János apostol és Szűz Mária alakját láthatjuk. Az eredeti Szent Anna oltár oldalszobrait most két oldalt állványon láthatjuk: Ábrahám és Izsák illetve Dávid király alakját.

Szent József oltár (eredetileg Őrangyalok oltára). Az oltár eredeti képe is a baloldali oldalhajó falára került (szintén restaurálják – 2017) és helyette Szent József képét helyezték az oltárépítményre. Az oltárkép alatt Garay Nagy Norbert váci festő Szent II. János Pál pápát ábrázoló képe látható, melyet a pápa szentté avatásakor emeltek az oltárra. Az oltár két oldalán Rafael és Gábriel arkangyalok szobra látható.


TEMPLOMUNK EGYÉB ÉRTÉKEIBŐL

A szószék, mely későbarokk, rokokóba hajló alkotás, már a színezésével is magára vonja a figyelmünket: fekete alapszínével szobrainak és díszeinek aranyozott fehér festése éles, mégis elegáns kontrasztot alkot. Díszítése is igen gazdag: arany virágfüzérek, fülkagylós-leveles rocaille-díszek, vázák és putto szobrok borítják a szószék teljes márványozott fekete felületét. Alul kiöblösödő kosarán, valamint a hangvető nyolc szobrán a hét fő erény ábrázolása jelenik meg allegorikus női alakok képében, a keresztény ikonográfiára jellemző motívumokkal. Az alsó szobrok a három isteni erényt jelenítik meg: a Hit alakja a kehellyel, a Remény alakja a horgonnyal, a Szeretet alakja az anya gyermekével, de a négy sarkalatos erény egyike, az oszlopot tartó lelki Erősség is itt jelenik meg.

Az erények folytatásaként, a hangvetőn kap helyet a többi sarkalatos erény: a fiatal nőként ábrázolt Okosság, a korsót és poharat tartó Mértékletesség, és az Igazságosság, amely két alakban is látható: bekötött szemmel és mérleggel. A kosár mellvédjét a feszülettel és koponyával ábrázolt, vezeklő Szent Ferenc kartusba foglalt domborműve díszíti, az oromzaton pedig a világbíró Krisztus jelenik meg a földgömbön, kezében tartva a templom titulusát is hangsúlyosan kifejező keresztet. A szószéken is megjelenik a “theatrum sacra” elve: a hangvetőről körben faragott függöny fut végig, amelyet kétoldalt egy-egy zsinórral angyalok húznak el. A hangvető mennyezetén a galamb képében megjelenő Szentlelket láthatjuk, aki ajándékait a szószékről prédikáló papra, rajta keresztül pedig az őt hallgató hívekre árasztja. A szószék díszítményei Vitus mester keze munkája. Neki köszönhetjük a templom orgona építményét is, melyben ma a Lehotka Gábor tervezte orgona örvendezteti meg a hallgatót. 1979-ben teljesen új orgonát kapott a templom, mely 2 manuálos, 20 regiszteres és a budapesti Aquincum Organaüzem készítette.

A szentélyben látható nyitott gyóntatószékek eredetileg a kolostor és a templom közötti folyosón szolgáltak. A szentélyben ma látható stallumok és az olvasóállvány eredetileg az orgona karzaton voltak elhelyezve. A szentélyben látható a kor halálkultuszának egyik általános liturgiai kelléke a tomba vagy tumba, melynek értékét ma főképpen az adja, hogy nagyon kevés maradt fenn belőle. A „Szerecsen Madonna” – vagyis a Czestohowai kegykép másolata, mely a Lorettói kápolnában volt – és a Szent Ferencet ábrázoló kép Althann püspök ajándéka, egykoron a Szent Ferenc oltáron állt. Ma a jobb oldali oldalhajó falán láthatjuk. A Fájdalmas Anya és a Szenvedő Krisztus festett faszobrát 1768-ban Szinant tábornok adományozta és az orgona karzat melletti szoborfülkéiben láthatók. A gyóntatószékek 1820-ból valók, a sekrestye festett szekrénye pedig Vajzer János műve 1768-ból.

Kedves Olvasónk, bár az épületegyüttest itt csak nagy vonalakban mutattuk be, mégis abban reménykedünk, hogy jelen írásunk által kapott egy kis ízelítőt a barokk kor eme gyöngyszemének értékeiből, s rajtuk keresztül talán még az a hit is felsejlett, mely Isten kegyelméből megálmodóinak, alkotóinak és gondozóinak szívét átjárta, s amellyel Teremtőnk mindenkit szeretne megajándékozni.

 

——————————–
Felhasznált munkák:
Lachegyi Máté – „Romokból támadt barokk virágoskert”
Szabados Anzelm OFM – „Váci ferences barokk templom” templomismertető
Bajkó Ferenc – „Vác, Szent Kereszt ferences templom” (Vártemplom / Barátok Temploma)