Templomunk története

epuletegyuttes

A váci ferences templom, azaz a „Barátok temploma”, a korabeli Vác legmagasabb pontján, történelmi helyen épült. Ez a templom nem csak szent hely, egy Istennek szentelt épület, hanem a hit, az emberi kitartás és áldozatkészség, a jövőbe vetett bizalom és az újrakezdés emlékműve is. Mindez történt a török kiűzése után 33 évvel, a Rákóczi szabadságharc után 8 évvel, egy kifosztott, elszegényedett, elpusztult, a háborúk miatt járványokkal és súlyos adókkal sújtott országban. Hitték, hogy mindig lehet, és mindig kell újrakezdeni.

Nem ez az első templom ezen a helyen. Géza fejedelem építtette 1074-ben itt a már korábban, Szent István király idején megalapított püspökség első székesegyházát. A templom fogadalomból épült a Mogyoródi győzedelmes csata után, ahol a két testvér Géza és László győzelmet aratott Salamon felett. Mikor a két fejedelem egyesítette haderejét Vácott, László egy angyalt látott leszállni az égből, amint Géza fejére koronát helyez. Ekkor megfogadták, hogy ha megnyerik a csatát, templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére. Amikor 1074. március 14-én történt győzedelmes csata után visszatértek Vácra és azon tanakodtak, hogy hova építsék a templomot, egy, az agancsai végén lángot hordó szarvas jelent meg futva előttük, ők követték őt, mígnem a szarvas Vác legmagasabb pontján megállt és eltűnt. Ekkor Géza és László úgy döntöttek, hogy ezen a helyen kezdenek el építkezni.

Az itt épült három korábbi templom elpusztult, mindhárom püspöki székesegyház rangot viselt. Az elsőt Géza építtette 1074 után, román stílusban. Gézát itt temették el, ezért Szent László király sokat járt a templomba imádkozni. Az épületet a tatárok pusztították el 1241-ben. IV. Béla a romokon új, gótikus épületet emelt, környékét pedig várfallal vette körül. Báthori Miklós püspök Mátyás király idején reneszánsz stílusban átépítette a székesegyházat. A templom épülete a törökökkel vívott háború folyamán csak pusztult, s 1541-ben a magyar védők felrobbantják a falakat. A város és a vár 1526 és 1686 között 49-szer cserél gazdát, hol békésen, hol kisebb, hol nagyobb harcok árán. Mindenkinek kellett, de senki nem építette, ami elpusztult azt a várfalak erősítésére használták fel. Végül 1684-ben a törökök robbantanak fel mindent. A vár és a város 1686-ban szabadul fel végleg.

1719-ben az Üdvözítőről nevezett ferences rendtartomány engedélyt kért Althann Mihály Frigyes váci püspöktől a letelepedésre. 1719. ápr.14-én Althann engedélyezi a letelepedést és a vár helyét adja a rendnek. A Roll Péternek írt levelében kiköti, hogy ép falakat nem bonthatnak el. Erről azóta is vita van, hogy vajon bontottak-e, és ha igen, mennyit. Bél Mátyás a török után azt írja Vácról: „lakott hely vagy csak annak inkább a helye”. Hogy mi és mennyi maradt a várból, a templomból, a püspöki palotából, mint ép fal, nem tudjuk, de kétségtelen, hogy a kolostor falában vannak a területről származó kövek. 1721. május 8-án ünnepélyesen megtörténik az alapkőletétel. A templom és a rendház építése gróf Koháry István adományából indulhatott el és adományozók sora segítette az építkezést és a berendezést. Koháry a templom és a kolostor építésére 20 000 „rénusi” (rajnai) forint adományt tett és 10 000 rénusi forintot adományozott a rendi élet fenntartására.

1726. novemberében elkészül a szentély és a kolostor város felőli szárnya.
1727-28 között elkészül a szent Ferenc, szent Antal, Fájdalmas Szűz és a Betlehemi oltár.
1729-ben elkészül a főoltár, Koháry 3286 rénusi arany adományából.
1729-ben Althann M. Frigyes Szent Kereszt ereklyét ajándékoz a templomnak.
1729-ben megépül az első orgona.
1735-ben elkészül a torony.
1738. május 13-án indul a kolostor keleti szárnyának építése.
1740. augusztustól 1741. februárig tartó pestis járvány akadályozza az építkezést. Két szerzetes életét vesztette a betegek ápolása közben.
1741. június 13-án indul a kolostor dunai szárnyának építése és
1751-ben elkészül a kolostor.
1755-ben a templomhajó alapkövét leteszik, majd
1760. május 10-én az elkészült hajót felszentelik.
1765-ben megépül a második orgona, az elsőt, amely a szentélyben volt, eladják. Ebben az évben a torony, villámcsapás következtében megsérül.
1760-1766 között elkészül a hajó berendezése is, és megtörténik a templom fölszentelése Szent Kereszt tiszteletére.

—–
Közösségünk, az Úr esztendejének 1975. évében, megemlékezvén templomunk mintegy 900 éves múltjáról, felidézte annak főbb eseményeit, s egy rövid képes történet formájában az épület falára kifüggesztette. Ha ideje engedi, tekintse meg ezt is: Képes történet

 

——————————–
Felhasznált munkák:
Lachegyi Máté – „Romokból támadt barokk virágoskert”
Karcsú Arzén – „Vácz város története”
Tragor Ignác – „Vác története”